A napvitorla hatékonysága és biztonságos működése nagyban múlik a megfelelő rögzítési pontok kiválasztásán. Egy jól felszerelt napvitorla esztétikus és praktikus árnyékolást ad, és hosszú távon is biztonságos, tartós megoldást jelent. A rögzítési pontok meghatározása során több tényezőt is figyelembe kell venni. A különböző árnyékolandó területeknél (például erkély, terasz vagy nyitott kert) más-más szempontok jönnek szóba.
Az első és legfontosabb minden esetben a stabilitás. A napvitorla egyik sarkának sem szabad laza, bizonytalan felülethez csatlakoznia. Olyan pontokat kell keresni, amelyek masszívan kapcsolódnak egy meglévő építményhez – például falhoz, gerendához, betonoszlophoz, korláthoz vagy más szerkezeti elemhez. Ha ezek az elemek nem állnak rendelkezésre megfelelő helyeken, akkor plusz oszlopok telepítése szükséges, hogy biztosítani lehessen a feszített rögzítést. Egy napvitorla csak akkor működik megfelelően, ha minden rögzítési pont megfelelő szögben és azonos erősséggel feszíthető.
Az elhelyezésnél figyelembe kell venni a nap járását, vagyis azt, hogy mely területet szeretnénk árnyékolni a nap legmelegebb óráiban. Ennek megfelelően kell meghatározni, hogy a napvitorla három vagy négy sarkát milyen magasságban és irányban érdemes rögzíteni. A vízlefolyás érdekében ajánlott legalább az egyik sarokpontot alacsonyabban rögzíteni, mert így az esővíz könnyen el tud folyni az anyag felületéről, elkerülve a tócsák vagy anyagfeszülések kialakulását.
Erkélyek esetében gyakori kihívás, hogy kevés a fix, stabil pont a rögzítéshez. Sokszor csak az egyik oldalról – például a falról vagy a mennyezetről – lehet stabilan rögzíteni, a másik oldalon viszont a korlát nem biztosít elegendő tartást. Ilyenkor külön oszloptartó elemekkel kell pótolni a hiányzó rögzítési pontokat. Fontos, hogy az erkély korlátjára csak akkor rögzítsünk napvitorlát, ha az valóban teherbíró és biztonságosan rögzített, főleg szeles időjárás esetén.
Teraszok esetében valamivel nagyobb szabadság áll rendelkezésre. Itt gyakran van lehetőség falra, pillérekre vagy akár kerítésszerkezetre is rögzíteni a napvitorla sarkait. Amennyiben ezek a pontok nem megfelelő távolságra vagy szögben helyezkednek el, érdemes plusz oszlopokat telepíteni. Ezeknek az oszlopoknak megfelelően rögzítettnek, betonozottnak vagy erős tartószerkezethez rögzítettnek kell lenniük. A napvitorla stabilitása ugyanis nagyban múlik azon, hogy a feszítési erő hogyan oszlik meg az egyes pontok között.
Nyitott kerti területeken jellemzően több oszlopra van szükség, mivel nincs természetes vagy beépített felület a rögzítéshez. Ilyenkor ajánlott speciálisan erre a célra gyártott, földbe rögzíthető vagy betonozható tartóoszlopokat használni. Ezek rozsdamentes acélból vagy horganyzott acélból készülnek, hogy ellenálljanak az időjárásnak. Az oszlopok elhelyezését előzetes tervezés előzze meg: ki kell számítani a napvitorla fesztávját, a szögeket és az árnyékvetési irányokat.
Fontos az is, hogy minden rögzítési pontnál használjunk minőségi rögzítőelemeket – rozsdamentes acél karabinert, huzalfeszítőt, rögzítőszemeket és szükség szerint tipliket, csavarokat. Nem ajánlott spórolni az anyagminőségen, hiszen a gyenge láncszem hamar problémát okozhat, főleg nagyobb szélterhelés esetén. A sikeres telepítés kulcsa a pontos tervezés. Minden esetben érdemes előre meghatározni a napvitorla kívánt pozícióját, lefedettségi területét, a széljárás irányát és az árnyékolni kívánt időszakokat.